Nem kell ahhoz társadalomkutatónak lennünk, hogy meglássuk: mindannyian nagyon “elfoglaltak” vagyunk. Sokszor hallom, hogy “megtenném, de sajnos nincs rá lehetőségem”, vagy éppen “szorongatnak a határidők”, de ezzel a saját életünkről készült értékelést írjuk alá, hiszen az elfoglaltság zavaros képzete mindössze csak álcázott panasz azokkal a dolgokkal szemben, amit nem is szeretnénk megvalósítani. A főáramban sodródó mindennapjaink nem fognak teljesebbé tenni minket, ha állandó mozgásban akarjuk tartani és rendszeres fogyasztásra késztetni testünket.

zoldszem_egyszerusites_elet1

A legtöbbünkben félelmet és bűntudatot kelt, ha napjainkat nem ügyintézéssel, vagy olyan tevékenységgel töltjük, ami a hasznosság érzését váltja ki belőlünk. Ez az elfoglaltság csapdája, hiszen ilyenkor a gondolataink nem az előremutató tevékenységeken járnak, hanem azon, hogyan tudnánk elütni az időt.

Manapság még a gyermekek is nagyon elfoglaltak. A szülők értelmes, intelligens tanulót, kiváló sportolót és lelkes közösségi tagot szeretnének nevelni gyermekeikből, de a nap végén ők is olyan fáradtan mennek haza, mint a felnőttek.

A 70-es, 80-as évek fiatal generációja még rendelkezett azzal a fizikai és szellemi értelemben vett szabadidővel, amit arra használtak, amire akarták.

Emlékszem, délutánoként a játszótéren “országokat” jelöltünk ki, saját készítésű bankjegyekkel fizettünk és aprólékosan kidolgozott útlevéllel közlekedtünk. Könyveket és újságokat csere-beréltünk, saját harcművészeti klubbot alapítottunk – egy szóval, miénk volt az idő és a tér.

Akkoriban azt gondoltuk, ilyen felhőtlen tevékenységekből fog állni az életünk is, de az évek elteltével saját magunkat szőttük bele az elvárások hálójába.

Vannak, akiket elragadott a jelenkor hisztérikus rohanása, és sokan követőjükké váltak. A legtöbb emberben félelmet kelt, ha az élet egyszerűsítése kerül szóba. Hajlamosak azt gondolni, hogy számos fontosnak ítélt dologtól kell lemondani, és a nadrágszíjat is szorosabbra kell húzni. A dolgok egyszerűsítései azonban olyan új tapasztalatokkal, élményekkel gazdagítanak minket, amelyek mellett eddig naponta elsétáltunk. Ahelyett, hogy az egyik dologból a másikba rohangálnánk, megállhatnánk egy pillanatra és élvezhetnénk a jelent.

Az egyik barátom – miután elbocsájtották a munkahelyéről – a szokványos panaszkodás helyett felfedezte az élet pozitív oldalát. Megértette, hogy az élet minden területe folyamatosan változik, formálódik, ezért neki kell az eseményeket magához igazítania. A munkanélküliség felszabadította őt és olyan házilag megvalósítható szerkezeteket állított össze, melyekkel sikerült kiiktatni a családi kasszát felzabáló területeket. A saját készítésű tüzelőanyag és a házilag összeállított napkollektor már nem jelent terhet a háztartásban és időt szabadít fel, hogy kapkodó álláskeresés helyett, átgondoltabb tevékenységeket tudjon végezni.

Tehát, mielőtt elkezdenénk az életből drámát csinálni, egy nyugodt sarkot választva átgondolhatjuk, hogy életünk mely területe szorul nagytakarításra. Ha túl sok közösségi oldalon vagyunk jelen, töröljük ki a profilunkat, ha túl sok elektromos kütyüt használunk: adjuk el őket, aztán várjunk ki pár hetet és rá fogunk jönni, hogy korábban féltett eszközeink nélkül sem dől össze a világ.

Minden a látásmódunk kérdése. A fárasztó, mindennapi rutin apró lépésekben ugyan, de átállítható életünk pozitív oldalára. Ha életünket mosollyal és nevetéssel töltjük fel, ha nem szorítunk minden teendőt 24 órába és lazábban kezeljük a kihívásokat, más szemmel fogjuk látni a világot. Az ital legyen egyszerű (tiszta víz, citrommal és egy kevés szódával), az étel legyen kevesebb, de táplálóbb, a takarítást egyszerűsítsük ecettel és szódabikarbónával és máris elvontuk a figyelmünket a média tömény hirdetés-özönétől. Ha visszatérünk az egyszerű időtöltésekhez, mint az olvasás, a kertészkedés, a beszélgetés, vagy egy kiadós erdei séta: könnyedebbnek és kiegyensúlyozottabbnak fogjuk magunkat érezni.

Emlékszel még Arkhimédészre, aki a legenda szerint egy nyugodt fürdőzés közben fedezte fel a felhajtóerő törvényét, majd örömében meztelenül rohant végig az utcán a palotáig azt kiáltozva, hogy heuréka (megtaláltam)?

Newton a fa alatt heverészett, mikor a fejére pottyanó alma hatására megértette, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz.

A semmittevés, vagy az álmodozás nem csak a nyaraláskor jár. A gondtalan pihenés annyira jelentős az agynak, mint a D-vitamin a testnek, melynek hiánya angolkórhoz vezethet. A csendes pihenés segít visszatérni az életbe azáltal, hogy a hétköznapi problémákat, megoldandó feladatokat kívülről észleljük, mint egy filmet a mozivásznon. Az elvárások nélküli időzés új kapcsolatokat hozhat, új lehetőséget és villámcsapás-szerű felismeréseket a következő lépéshez.

Az egész olyan egyszerű, mint maga a szó: egy-szerű. Csak semmi bonyolítás, legyen olyan sallangoktól mentes az életünk, mint az egyszeregy.

Ülj le pár percre és adj magadnak időt, hogy átgondold “mi tesz boldoggá”, “mi az, aminek még a gondolatától is kellemesen érzed magad”, és “mi az, amit leegyszerűsíthetnél az életedben”!

Reklámok