A „négyzetméteres” kertészet az élelmiszertermesztés egy ötletes megközelítése. Egyszerűen művelhető, könnyen kezelhető, nagyon jól adaptálható és bő termést biztosít kiváló minőségű élelmiszerekből.

Egy 1,5 négyzetméteres ágyás átlagosan 130 növényt tartalmaz és egy személynek elegendő zöldséget termel. Egy négyszemélyes családnak mindössze 6 négyzetméteres termőterületre van szüksége a friss zöldségek biztosításához.

Ha már jártas vagy az organikus kertészetben, akkor valószínűleg mindened megvan, amire szükséged lehet: hely a „négyzetméteres” ágyásoknak, termőtalaj, komposzt, tudás és tapasztalat. Ha van tapasztalatod a veteményes ültetésekben, akkor jó ha tudod, hogy ezeket az ágyásokat nem szabad felásni és nem szabad sétálni rajtuk, ugyanúgy, mint a magaságyakon sem. Amennyiben az emelt ágyásokban van tapasztalatod, akkor használd ki azokat és vágj bele a négyzetméteres kertészkedésbe.

Abban az esetben, ha van egy kerted, de nem vagy szakértő az élelmiszertermesztésben, először válassz egy használható területet. Mitől lesz egy terület megfelelő? Sok napsütés, és nagy mennyiségű jó vízelvezetésű, gazdag, agyagos talaj, amit a vetőmag csomagolásán is ajánlanak a magok elültetésére. Tehát csak válassz egy jó helyet, ahol van elegendő fény és a későbbiekben megoldjuk a talaj kérdését.

Ha van valamennyi megfelelő területed a kertben, tűrhető minőségű talajjal, amit korábban is már termesztésre használtál, akkor könnyű dolgod lesz. Amennyiben csak durva, kemény talaj érhető el, ne ess kétségbe, egy kicsivel több fáradtsággal ugyan, de az is megteszi.

Szúrj le néhány karót a földbe és használj egy madzagot az ágyások helyének megjelölésére (beleértve a 40 cm-es utat körülöttük), majd fedd le vastag réteg szénával, vágott fűvel, avarral, vagy bármi mással, ami jó mulcsnak. Legyen legalább 6 centiméter vastag; ha megsüllyedne a “takaró”,  akkor adj még hozzá egy keveset.

Sok komposztra lesz szükséged, 15 cm vagy még magasabb rétegnek megfelelő mennyiségre, különösen rossz minőségű, összetömörödött, durva termőföld esetén. Ha nem készítesz komposztot, akkor nézd meg a komposztálásról szóló oldalt és próbáld ki – könnyű és sokszorosan is kifizetődő!

Az a legjobb, ha az ágyások építése közben már rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű komposzt. A második legjobb megoldás az, hogyha felhasználod azt a keveset, ami van, vagy amit be tudsz szerezni, és később adod hozzá a megfelelő tápanyagot. Időközben már elkezdhetsz növényeket termeszteni, majd ahogy újra lesz elérhető komposzt a számodra, egy ültetőkanál segítségével beforgathatod azt a növények körüli felső néhány centiméteres részbe, vagy az üres négyzetekbe.

A „négyzetméteres” ágyások egyik szépsége, hogy mindegyik négyzetet külön-külön tudod gondozni.

square-foot-gardening1

Lehet, hogy az alábbi helyeken olcsón tudsz komposztot vásárolni: kérdezd meg az önkormányzatnál, a helyi gazdáknál és kertészeti körökben, hogy van-e nekik. A kertészetekben forgalmazott, cserepes növényekhez szánt vagy többcélú komposztok, általában egyáltalán nem is azok, hanem virágföld keverékek: neked viszont organikus komposztra lesz szükséged, amit szerves hulladékból meleg komposztálási eljárással nyernek.

A jól elkorhadt trágya egy  megfelelő alternatíva lehet. Ha tényleg az ami, akkor fekete, omlós, földes illatú, és nem az a rossz szagú “istállótrágya”, ami letaposott állati ürülék ragadós csomóit tartalmazza, összekeverve kevés szalmával és szénával. Ha azt hiszed, hogy az utóbbiéppen megfelel, ahogy azt sok ember állítja, próbáld meg megetetni földigilisztákkal, és nézd meg, hogy mi történik. Megsúgom: el fognak puszulni

Sir Albert Howard az ökológiai gazdálkodás mozgalmának alapítója azt mondta, hogy az istállótrágya az európai mezőgazdaság egyik leggyengébb pontja és azért kampányolt, hogy megreformálja ezt az utálatos “trágyahalmot”.

Emelt ágyások és hollenderezés

A dupla ásás, vagyis hollenderezés kemény munka, de ezek az ágyások kisméretűek, és ha a talaj minősége elég jó, akkor a hátad sem fog beleszakadni. Itt egy megoldás, hogy hogyan lehet véglegesen feljavítani a rossz minőségű termőföldet. Ezt csak egyszer kell megcsinálnod, utána soha többé.

Szükséged lesz egy lapos ásóra és valószínűleg egy vasvillára (vagy ásóvillára) is. A D-nyelű eszközök a legalkalmasabbak erre. Ha az ásó éle tompa és sorjás, élesítsd meg.

Jelöld ki, hogy hová akarod elhelyezni az ágyásokat. Hagyj helyet a 38-45 cm széles járófelületnek. Az utakat takard le deszkákkal, így nem tömöríted össze a talajt azzal, hogy túl sokat taposol rajta.

Az ágyás teljes felületét fedd be egy réteg komposzttal (maximum 7,5 cm vastagságig), és szórd be mészkő őrleménnyel (vagy kerti mésszel, ha az előbbit nem tudod beszerezni) –locsold meg egy kicsit, mintha csak porcukrot szórnál a piskótára.

Kezdd azzal, hogy ásol egy lapátnyi mélységű és szélességű árkot az ágyás egyik végén. A földet vékony szeletekben ásd ki belőle (próbálj 1,5 cm-eseket), keverd bele a komposztot, ahogy haladsz. A hátadnak is sokkal könnyebb a vékony szeletekkel, és így a földet is jobban össze lehet keverni. Tedd a termőföldet egy vödörbe vagy egy talicskába, és rakd le az ágyás túlsó végén.

Az árok alját fedd be újabb 7,5 cm réteg komposzttal és mészkőőrleménnyel. Ha a talaj az árok alján puha, akkor egy ásó segítségével újra lazítsd meg egy lapátnyi mélységben, közben belekeverve a komposztot, amennyire csak lehet. Ha ez az ásóval túl nehéz feladat, használj vasvillát helyette.

Áss ki egy második árkot az első mentén (vékony szeletekben!), úgy hogy a termőföldet az első árokba rakod, és jól összekevered. Szórd be komposzttal a második árok alját, forgasd be egy ásóval vagy vasvillával, majd áss egy harmadik árkot, és így tovább az ágyás teljes hossza mentén. A végén egy nyitott árok marad, amelyet az első árokból félretett földdel tölthetsz meg.

Ezzel meglazítottad és feljavítottad a talajt körülbelül 40 cm mélységig és hozzáadtál mintegy 15 cm komposztot. A talajlazítás miatt a magassághoz is hozzáadódott, így az ágyás felülete legalább 15 cm-rel magasabban lesz, mint a járófelület.

A lusták módszere

A termékeny termőtalajt felülről lefelé is tudod “növeszteni”. Először építsd meg az ágyások 10-12 centiméter magas, fa oldalait és végeit. Azután legalább 15 cm, vagy ha lehetséges még nagyobb vastagságban, tegyél komposztot egyenesen a földre. Gyerünk, folytasd az ültetéssel! Már az elején remek termésed lesz.

Ahogy a felület megsüllyed, mindig adj még komposztot a tetejéhez. A növények gyökerei fokozatosan behatolnak a talajba, a giliszták csodálatos módon megjelennek, akkor is, ha eddig úgy tűnt nincs egy sem. Ezek mind segítenek neked mélyebben is fellazítani a talajt.

Nemsokára a talaj puha, mély és termékeny lesz. Csak ne felejts el komposztot hozzáadni. Olyan nincs, hogy túl sok a komposzt.

Az oldalfalak

Mostanra az ágyások már túl magasak ahhoz, hogy önmagukban is sokáig megálljanak. Az olyan lejtős oldalfal kialakítása, ami nem dől le, nagymértékben csökkenti a felület. Egyes kertészek kerek halmokat építenek, és a teljes felületet használják, beleértve az oldalakat is.

Jobb megoldás az ágyások szélén deszkákat elhelyezni, így az oldalfalak egyenesek és stabilak, illetve az egész felület beültethető.

Nagy vita van arról, hogy melyik deszkafajta a legjobb. Mi úgy gondoljuk, hogy az ingyenesen beszerezhető táblák a legjobbak – az újrahasznosított raklapok, vagy vastagabb deszkák – ha tudsz szerezni-, éppen megteszik. Ne használj nyomás alatt impregnált fűrészárut! Arzén és más mérgek vannak benne, nem számít, hogy mások esetleg mit mondanak neked, ki fog oldódni és bejut a növényeidbe, és valószínűleg beléd is. Arról is vita van, hogy hogyan tegyük őket időjárásállóvá. Ne használj karbonsavat! – ez a növényeknek méreg. Fesd vagy fújd le őket növényi olajjal, vagy ami még jobb, lenmagolajjal. Néhány lenmagolajban mérgező konzerválószerek vannak – ezért nézd meg a címkét (vagy használj élelmiszer-minőségű lenmagolajat, ez ugyanaz).

square-foot-gardening2

Az oldalfalak legyenek körülbelül 30 cm magasak, de a belátásodra van bízva. Miután elkészítetted őket, szórj szét egy harmadik réteg komposztot a tetején, és gyengéden kapáld be, hogy feljavítsd a talajt, amit az utakból adtál hozzá.

A föld idővel kicsit összesűrűsödik, de a növények gyökereinek ettől még körülbelül 60 cm mélységig van helye a rendkívül termékeny talajban arra, hogy növekedjenek. Ez elősegíti azt a fajta termesztési intenzitást és minőséget, amit elvársz egy négyzetméteres kerttől.

A járófelületekre rakj még deszkát, járólapot, vagy kavicsot. Vagy (még jobb) töltsd fel őket lehullott levelekkel, esetleg durva mulccsal (rakj még rá, ha megsüllyedne a felület). Mindez segíti megvédeni a talajt az összetömörödéstől, miközben rajta jársz. A mulcs folyamatosan táplálja a talajt – hasznos helyet teremtve a mélyen gyökerező zöldségeknek.

Termőföld

De honnan fogsz termőföldet szerezni? Használj komposztot. Érdeklődj az önkormányzatnál, a helyi gazdáknál és a kertészti klubban, hogy ők honnan szerzik be a kertészkedésre alkalmas komposztot. Még jobb, ha a sajátodat készíted, de az elegendő mennyiség elkészítése eltarthat egy ideig.

Próbálj meg hozzáadni valamennyi jó minőségű termőföldet, vagy akármilyen földet, főleg az agyagtartalom kedvéért. Adj hozzá még meszet (őrölt mészkő, körülbelül fél liter), és / vagy fahamut (2 liter). Használhatsz tőzegmohából készült kertészeti tőzeget, kókuszrostot, perlitet, bár ezek közömbösek, nem tartalmaznak semmilyen tápanyagot. A fűrészpor használata a kerti talajban nem egyszerű kérdés, a legjobb elkerülni – különösen az olyan fűrészport, ami nyomás alatt impregnált fából származik, amiben mérgek vannak.

Nincs komposzt?

Ha nem tudsz komposztot beszerezni, az avar is megteszi, de abban valószínűleg kevés a tápanyag – adj hozzá egy liter szerves trágyát, például vérlisztet, darált mogyorót, lucernalisztet, őrölt, párolt csontlisztet. A hal emulzió hasznos – ellenőrizd a címkén, hogy az egész halból készült-e, és nincs műtrágya hozzáadva.

Pihenj és mosolyogj

A kertek lehetnek egyediek és szórakoztatóak. Mindegy, hogy neked a letisztult formák, vagy a vad környezet tetszik, nem igényel túl nagy energiát a négyzetméteres kertek fenntartása és elképesztő mennyiségű élelmiszert termelhetsz meg kis területen. A fent leírt javaslatokat nem kell szó szerint betartani, hiszen minden kert más-más egyedi vonást tartalmaz. Személy szerint én olyan eljárást tartok célszerűnek, amely kevesebb időt és energiát vesz igénybe, hogy minél több idő maradjon élvezni az elkészült alkotást!

Reklámok